KULTUTCA
2023. szeptember 3.
 

Amikor Erzsébetváros belső részéről mint „zsidó negyedről” beszélünk valójában egy évszázadokon átívelő, folytonosan fejlődő, változó jelenségről szólunk. Olyasmiről, ami ma valójában már nem létezik, és mégis van. Sőt: élőbb, színesebb, mint akár évtizedekkel ezelőtt, és egyre izgalmasabb.
A magyarországi zsidóság vitán felül úttörő szerepet játszott a modern polgári világ kialakulásában. A 18. század végén a Király utca elején, az Orczy házban és környékén alakult ki az első pesti zsidó negyed, ide költöztek az ország más részeiből és Kelet-Európából érkező zsidók, többségükben kereskedők, iparosok. Egy évszázaddal később pedig a népszámláláskor az akkori Terézváros (mai 6. és 7. kerület) lakosságának már 45 %-a vallotta magát zsidó vallásúnak. Az ide érkezők tudása, lelkesedése és szakértelme találkozott a haladást és fejlődést pártoló magyar nemességgel és az egyre növekvő számú városi polgársággal. A ma ismert Budapest igazi arca a Millenium éveiben alakult ki, köszönhetően nem kis mértékben a pesti zsidóság tevékeny közreműködésének.
Nem véletlen, hogy éppen itt épültek fel a pesti zsidóság legfontosabb ortodox és neológ templomai: a Kazinczy, a nemrég gyönyörűen felújított Rumbach zsinagóga, vagy Európa legnagyobb neológ temploma, a Dohány utcai zsinagóga. Erzsébetváros egyszerre volt a vallásos zsidóság spirituális központja, zsidó és keresztény kiskereskedők és iparosok és kevésbé tehetős művészek otthona. Itt jártak-keltek a nyüzsgő, bohém pesti éjszaka különös figurái. Itt született és élt Seres Rezső, Rejtő, Karinthy, Heltai, Füst Milán, Szép Ernő, Zsolt Béla. Itt dolgozott a csodálatos Róth Miksa, a magyar üvegfestés kiemelkedő alakja (emlékháza a kerület egyik kulturális látványossága). Csodálatos, sokszínű emberek, akiket talán a „hely szellemén” kívül az kötött össze, hogy mindannyian magyarnak vallották magukat: magyar művésznek.  Az már a magyar történelem szörnyű fintora, hogy éppen itt állt a pesti Nagygettó is, ahol jogaiktól megfosztva éltek-haltak magyar zsidók, akiket más magyarok hajtottak be a falak közé.
Amikor a zsidó negyedről beszélünk, mindannyiunk szellemi és történelmi örökségéről beszélünk. Mi itt Erzsébetvárosban igyekszünk megőrizni a múlt emlékeit – legyenek azok szépek vagy szomorúak. És miközben soha nem feledjük, ami történt, fontosnak tartjuk, hogy ez a hely újra nyüzsgő, életteli színtere legyen a fővárosnak. Ahol békésen megférnek egymás mellett a különböző gondolatok, vallások, népek; ahol a szórakozó helyek mellett olyan kulturális intézmények működnek, mint a Zsidó Történeti Tár vagy a Gólem Központ.
Budapest 150. születésnapján büszkén mutatjuk be Önöknek kerületünket, amely szándékunk szerint ma is befogadó, toleráns és izgalmas hely. Érezzék jól magukat nálunk!